Megosztás:

A mobilfejlesztés kétségkívül az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő, illetve változó területe, amelyben nagyon sok – egyelőre még kiaknázatlan potenciál van. Hazánkban a lakosság főleg a pénzügyi szolgáltatások területén még kevés bizalommal fordul a zsebében lapuló mobiltelefonhoz, miközben például a szórakozás, szabadidő megtervezésében átvette minden más felület szerepét.

Két részes cikksorozatunkban a mobilfejlesztési trendekről, a hazai helyzetről és a jó mobilfejlesztő ismérveiről kérdeztük a piac nagy szereplőit. Az első részben az OTP Mobil Kft. képviseletében Bödör Lászlóval (Chief Information Officer, Deputy CEO) beszélgettünk, a Cellum Zrt. részéről pedig Ács Zoltán  (Head of Innovation) mondta el véleményét a témában.

A hazai felsőoktatásban milyen súllyal van jelen a mobilfejlesztés, mennyire felkészültek a hallgatók?

Bödör László: Vannak olyan felsősoktatási intézmények, ahol évek óta működik mobilfejlesztési tanszék, amelynek köszönhetően már a képzés elején tantárgy szinten oktatják az Android, iOS vagy Windows Phone platformokat, a crossplatform technológiákat, illetve a UI/UX-re is hangsúlyt fektetnek, amellyel egyben erős hátteret is adnak a hallgatóknak.

Ács Zoltán: Azt érzékeljük, hogy nagyon vegyes az oktatási helyzet ebben a témában, nehéz azt mondani, hogy egyenletes a színvonal. Vannak, akik nagyon felkészültek, és vannak, akik próbálnak önmaguk erejéből, lényegében önképzésben mobilfejlesztővé válni. A felsőoktatási intézményekben is nagyon változó a képzés minősége, még ha valaki megfelelő szakmai tudással kerül is ki, több hónapos befektetés, amíg megtanulja, hogy hogyan működik egy vállalati környezet, a csapatmunka, amely ismeretek ugyanúgy szükségesek a fejlesztői sikerekhez.

Miben más a mobilfejlesztés, mint egy ipari fejlesztés? Igényel-e más hozzáállást, megközelítést az, ha valaki mobilfejlesztőként dolgozik?

Bödör László: A mobilfejlesztés alapvetően komplexebb feladat, azonban nem feltétlenül a programnyelv struktúrája miatt. A mobilfejlesztéssel a felhasználói réteget célozzuk meg, akik nagyon érzékenyek a UI/UX-re, kényelemre, gyorsaságra és a megbízhatóságra egyaránt. Nem is az a kérdés, hogy mennyire nehéz fejleszteni, hanem sokkal inkább az, hogy a szerteágazó igényeknek mennyire tudunk megfelelni egy folyamatosan változó és fejlődő környezetben. A fejlesztőnek így kreatívabbnak és proaktívnak kell lennie, nem feltétlenül a nagyon jó programozók lesznek sikeresek, hanem azok, akik folyamatosan képezik magukat, képben vannak az újdonságokkal és ezeket képesek beépíteni az eszköztárukba.

Ács Zoltán: Annak ellenére, hogy az elméleti felkészültséget nem lehet pótolni, egy nyitottabb személyiség mindenképpen szükséges. A fejlesztőnek sokkal empatikusabbnak kell lennie, hogy megfelelő alkalmazást tudjon készíteni a diverz felhasználói kör számára. Nagyon fontos, hogy az alkalmazás úgy működjön, ahogy kell, a felhasználónak minden rögtön egyértelmű legyen. A programozás olyan, mint a hangszeren történő játék: az igazán jó programozók napi szinten gyakorolják és fejlesztik magukat.

 

Hol tart a magyarországi mobilfejlesztés a nemzetközi szinthez viszonyítva? Van-e egyáltalán eltérés technológiai szinten?

Bödör László: A modern technológiák nem határhoz, hanem sokkal inkább nyitottsághoz, szemlélethez kötöttek. Véleményem szerint Magyarország abban a tekintetben, hogy mennyire modern technológiákat használ, egyáltalán nincs lemaradva, sőt, vannak olyan úttörő fejlesztések, amik akár Európa-szinten is újdonságok. Sok hazai cég dolgozik külföldre, ezért sem lehet más a technológia, mint a világ bármely más részén, módszertani újdonságokat tekintve sem.

Ács Zoltán: Nincs jelentős eltérés nemzetközi és a hazai technológiák között, a mobilfejlesztésben is elmondható, hogy a magyar és az európai fejlesztők hatékonyabbak, problémamegoldóbbak, mint az ázsiaiak. Hazánkból is nagyon sok cég dolgozik nemzetközi piacra, vannak olyan mobilfejlesztő vállalatok, akiknek komoly projektjeik vannak külföldön, és az árbevételük nagy része onnan származik.

 

Melyek lesznek az elkövetkezendő pár év trendjei, meghatározó irányvonalai?

Bödör László: Itthon a mobilfizetés felé megy a világ, nem csak B2C-ben, de B2B-ben is. A trend az, hogy az életünk valamennyi helyzetét igyekszünk a lehető leggyorsabban megoldani, okos eszközökkel. Egy kutatás szerint egy átlagos felhasználónak 20 perc alatt tűnik fel, hogy hiányzik a mobiltelefonja, míg a pénztárca esetében ez 3 óra. A UI/UX még inkább előtérbe fog kerülni, ha valamit nem lehet egy alkalmazáson belül pár lépésben végrehajtani, az nem fogja érdekelni a felhasználót. A jövő mobil szolgáltatásainak alapvető sikerkritériumai a következők: azonnali/gyors, egyszerű/kényelmes; a pénzügyi területen nyújtott szolgáltatások esetében pedig az első helyen a bizalom van. Egyre alacsonyabb lesz az ingerküszöb, és mivel sok alternatíva van ugyanarra a problémára, nagyon könnyen vált a user egyik app-ról a másikra.

Ács Zoltán: Az egyik talán legmeghatározóbb a mesterséges intelligencia beépítése lesz, aminek segítségével az ügyfél korábbi szokásai alapján lehet a viselkedést előrejelezni. Egy példa erre vonatkozóan: ha a felhasználó minden héten elviszi a ruháit ruhatisztítóba, felmerül, hogy tud-e az applikáció javaslatot tenni arra, hogy mikor vannak a legkevesebben, mikor érdemes mennie, vagy tud-e például kupont ajánlani, amivel kedvezőbb áron tudja igénybe venni a szolgáltatást. Mindezt adatbányászattal ötvözve valóban komplex alkalmazásokat kapunk. A másik trend a felhasználói élmény erősítése, egyre kritikusabb lesz, hogy az ügyfélnek olyat adjunk a kezébe, amit azonnal tud használni és nem kell oktatni.

 

Sorozatunk második részében a Virgo Systems Informatikai Kt. és az Attrecto Zrt. munkatársaival beszélgetünk.

Ha érdekel a téma, nézz szét az alábbi adatlapokon:


Megosztás: