Megosztás:

Kocsis Tamás a hazai IT szakma ösztönös zsenije. Nincs diplomája, nem érdekli a pénz és küldetést érez a netes cenzúra kiiktatására. A világ már tanulja a nevét: egy német cég szponzorálja, az amerikaiak pedig most hívták meg előadónak a “nagy” TED-re. 

IThon.info: Nem kezd remegni a gyomrod, ha belegondolsz, hogy elnökök és Nobel-díjasok az elődeid a TED színpadán? Ez a tudat még egy rutinos előadót is elbizonytalanítana…

Kocsis Tamás: … én pedig nemhogy rutinos nem vagyok, de ezt megelőzően tíz embernél több előtt még sosem szerepeltem. Viszont ha valaminek van értelme, akkor belevágok. Ez egy ilyen dolog. Nekem szenvedélyem a munkám. Ha az iránt ekkora az érdeklődés, annak egyrészt nagyon örülök, másrészt pedig igyekszem megfelelni az elvárásoknak.

Kérlek, avasd be az olvasót, mivel is nyerted el a nemzetközi figyelmet!

Egy olyan hálózatot fejlesztek, amelyben a weboldalakat a látogatók hosztingolják, egyszerű szóval üzemeltetik. Nincs szükség központi szerverre, nem kell fizetned senkinek azért, hogy az oldalad felkerüljön egy hálózatra. Csinálsz egy weboldalt, ami letöltődik a látogatók gépére, innentől kezdve pedig ők is teljes értékű kiszolgálói lesznek az oldaladnak.

Kocsis Tamás
Forrás: Facebook

Mik a fejlesztés előnyei, azon kívül, hogy nem kell fizetni a hosztingolásért?

A megoldás valóban nemcsak a pénzről szól, hanem arról is, hogy nem kell bevonni harmadik felet az üzemeltetésbe. Ez egy jelentős bizalmi előnye a hálózatnak. Nem véletlen, hogy a legtöbb érdeklődés az internetet előszeretettel cenzúrázó országokból, Oroszországból, Kínából és Brazíliából érkezik. Még netkapcsolatra sincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy böngéssz a hálózati oldalakon, hiszen ott van a gépeden, és ha majd lehetőséged lesz rá, legfeljebb frissíted a tartalmat. Előny az is, hogyha az oldaladnak mondjuk, van 100 látogatója, akkor az oldalad tulajdonképpen 100 számítógépről, bárhonnan elérhető a világon. És még valami: kisebb hálózatokban, két gépet egymás mellé téve a P2P kapcsolat miatt azonos időben, net nélkül is tudsz tartalmat frissíteni.

Valóban, ez egy komoly konspirációs lehetőség. Ezek szerint, egyelőre csak diktatúrák netes forradalmárai figyeltek fel a fejlesztésedre?

Nem, hiszen látod, például a TED is megtalált. De komolyra fordítva a szót, vannak érdeklődők Amerikából és Európából is. Őket a fejlesztés inkább technológiai szempontból érdekli, nagyon teszik nekik az, hogy kevesebb megbízott partner található a hálózatban.

Az informatikában jártasabb érdeklődőknek, hogyan tudnád leírni a hálózat működésének technológiai alapját?

Egyszerűen: úgy működik, mint a BitTorrent, csak ott nem tudsz változtatni a letöltött tartalmon, itt pedig bármikor.

Ez a szabad mozgás nem teszi sebezhetővé a hálózatot a rosszindulatú támadásokkal szemben?

Ezt a hálózatot nem érdemes megtámadni. Egy támadás úgy éri el a célját, hogy az érintett szerver nem tudja megkülönböztetni a valódi felhasználókat a felbérelt több ezer robottól, ezért a túlterheltségtől végül összeomlik. Az én hálózatom esetében ez a módszer azért nem működik, mert minden gépet külön-külön kéne támadnod, az pedig óriási kapacitást igényelne, ráadásul az eredmény csak annyi lenne, hogy a frissítések lelassulnának.

Mi a helyzet a vírusveszéllyel?

Azt tudni kell, hogy a hálózat csak letölti, de nem futtatja a weblapot. A futtatás ugyanúgy a böngészőben történik, mint más weblapoknál, ezért a vírusfertőzés veszélye nem tér el a hagyományos megoldásokétól.

Webáruházakat lehetne üzemeltetni a hálózatban?

Bár a webes értékesítés lehetőségével még nem foglalkoztam mélyebben, biztos vagyok abban, hogy egy kriptovalutás fizetési rendszert be lehetne építeni a hálózatba. Ezt azért is gondolom így, mert a bitcoin és a hozzá hasonló kriptovaluták ugyanarra az elvre épülnek, mint a hálózatom: kiiktatnak minden olyan szereplőt, közvetítőt, akire nincs valódi szükség a fizetési folyamatban.

PayPal?

Egy PayPal-os megoldásra csak olyan módosításokkal lenne alkalmas a hálózat, amelyek az eredeti elképzelésekkel teljesen ellentétesek lennének, ezért beszélni sem érdemes róla.

Vannak már befektetők az ötletedre?

Megkeresett egy német cég, de mivel a pénz annyira nem érdekel, nem válaszoltam nekik. Aztán érkezett a számlámra 100 euro és egy üzenet: let’s talk! Ekkor visszahívtam őket, és most már kialakult közöttünk egy együttműködés. Itt sem a pénz összege igazán fontos, úgy voltam vele, hogy ha valakinek annyira tetszik az ötletem, hogy csak úgy küld 100 euro-t, akkor illetlenség nem válaszolni. Rákerestem a küldő nevére, és nem egy befektető volt, hanem egy olyan cég, ami több nyílt forráskódú projektet támogat.

Bizonyára elkezdtél bővíteni, munkatársakat felvenni…

Nem, én egyedül dolgozom. Nem azért, mert nem szeretem a közösséget, hanem azért, mert így vagyok összerakva, így érzem magam a leghatékonyabbnak. Én programozok, én tervezem a dizájnt, nekem ez a változatosság kell a komfortérzetemhez. Egész eddigi életemben a problémák érdekeltek, mégpedig a dolgoknak nem a verbális, hanem megoldási szintjén. A mai napig csak olyan projektekkel foglalkozom, amiket érdekesnek, jónak tartok, ráadásul nem is csinálom készre őket. Inkább példaprogramnak nevezném ezeket a hálózatokat, amelyeket aztán az emberek a forráskódok alapján tovább fejleszthetnek.  

Amit kitaláltál, egy nyílt forráskódú megoldás. Nem félsz, hogy mások nagy pénzeket kereshetnek vele?

Nem, sőt. Ha bárki pénzt és munkát tesz bele, keressen.

De ha nem fogadsz el pénzt, miből élsz?

Régebbenegy webáruház-fejlesztő cégnél dolgoztam és PHP, JavaScript, HTML programozást végeztem és a dizájnt is én terveztem. Tavaly csináltam egy vállalkozást, de a régi céggel is megmaradt a kapcsolat, így a váltással nem ért anyagi veszteség.

Az emberek úgy gondolják, a startupok világában a látomásszerű ötlet jön magától. Te hogyan ismerkedtél meg olyan szinten az informatikával, hogy rád találjon a nagy ötlet?

Amikor 16 évesen elkezdtem a Chip Magazinból egy tutoriallal ismerkedni, még internetünk sem volt otthon.  Arra, hogy mikor kezdtem webprogramozással foglalkozni, már nem is emlékszem, de az biztos, ha egy programozási nyelvvel megismerkedsz, már szinte ragadnak rád a dolgok, és minden kérdésedre megtalálod a választ neten.

Mi volt az a probléma, amire a hálózatod lett a megoldás? Esetleg zavart, hogy nem tudod a torrentet módosítani?

Az biztos, hogy a torrenttel és a bitcoin kriptovalutával sokat foglalkoztam. Ezekben a dolgokban az tetszett meg, hogy matematikai algoritmusok és az internet segítségével a közösségek olyan biztonsági problémákat tudnak maguk megoldani, amelyeket régebben csak egy harmadik csoport, személy bevonásával orvosolhattak. Azt azonban, hogy pontosan mikor jött a hálózat ötlete, komolyan mondom, nem tudom megmondani.  

Aztán jött az egyetem?

Nem, az nem jött. Úgy éreztem, jó vagyok abban, amit csinálok, ezért a középiskola után egyből dolgozni kezdtem. Persze ehhez az is hozzátartozott, hogy akkoriban még Jászberényben laktam, ott pedig nem volt túl sok tanulási lehetőség.

Ha lett volna, kihasználod?

Nem valószínű, jobban szeretem az információkat magam begyűjteni, a megoldásokat magam kidolgozni. Én így működöm, de abban is biztos vagyok, hogy az én utam egyedi út. Azt javaslom, ha valaki gyorsan el akarja sajátítani az alapokat, keressen egy jó képzést. Amikor én kezdtem, még alig volt erre lehetőség, ma pedig jobbnál jobb, igen színvonalas oktatási ajánlatokkal lehet találkozni.

Szerinted mivel érdemes ma foglalkozni az IT-szektorban, mit érdemes tanulni?

Úgy vélem, a webes technológiákban van a legnagyobb fejlődési lehetőség és nyüzsgés. A  JavaScript és a HTML még ha nem is olyan jól kitalált programnyelvek, mint a többiek, a lehetőségeik olyan mértékben bővültek, hogy segítségükkel több irányba, akár a mobilfejlesztés felé is el lehet indulni.

Mit csinálsz, ha éppen nem az informatikával foglalkozol?

Hobbiként a barkácsolást említeném. A legtöbb bútoromat saját kezűleg terveztem és raktam össze, emellett papírból és betonból is készítek dolgokat. Elsőre talán nagyon idegennek tűnik a programozástól, de valójában a lényege ugyanaz: hasznosan tölteni az idődet és alkotni valamit amire később büszke lehetsz.

Tamás egyedi készítésű bútorai
Forrás: IThon.info

Ha kérhetem, térjünk vissza egy kicsit a TED-re. Téged nem egy TEDx előadásra, hanem az amerikai, úgynevezett nagyszínpadra invitáltak. Ott, előtted eddig két magyar fordult meg, Polgár Judit és Csíkszentmihályi Mihály. A belépő egy előadásra magyar pénzre átszámolva több millió forint. Van információd arról, hogyan figyeltek fel rád?

Csak tippelni tudok. Szerintem a brazil szervező figyelhetett fel a megoldásomra, náluk ugyanis elég erős a cenzúra, ezért többen ismerik, használják a hálózatomat. Ahogy hallottam, a TED mindig olyan előadókat keres, akik szenvedélyből csinálják, amivel foglalkoznak, és rám ez nagyon jellemző.

Mint említetted, nem vagy az a szereplő típus. Mi lesz a menetrend, hogyan készülsz az előadásra?  

December elején kaptam a felkérést, konkrétan minden előzmény nélkül jött egy email a postafiókomba. Tartott egy darabig, míg kinyomoztam, hogy nem viccel-e csak velem valaki. Elsőként gyorsan kerestem egy retorikai klubot, ahol egyelőre csupán 5-6 perces beszédekkel próbálom formába hozni magam. Eddig már három nyilvános előadásom volt. Hamarosan átküldök egy szkriptet a szervezőknek, aztán március 20-án személyesen is elmegyek New Yorkba egy előzetes meghallgatásra. Ott majd eldől, milyen felkészítésre lesz még szükségem. Az megnyugtató, hogy az április végi, éles előadás előtt két nappal még lesz alkalmam a színpadon is gyakorolni.

Hazai főpróba lesz?

Igen, egy Passioners rendezvénysorozat keretein belül április elején fogok elmondani magyarul egy hasonló beszédet, amelyet a TED-en tervezek előadni.

Sok sikert kívánunk a szerepléshez!

Köszönöm.

 

Ti kit javasolnátok, hogy érdemes lenne előadnia a TED-en? Írjátok meg nekünk!

Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!


Megosztás: