Megosztás:

Bár az SSC-ben dolgozók munkáját nem igazán veszélyeztetheti, mégis érdekes projekt a robotika világában a Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kígyó-szörnye.

A kígyó születése

A kígyó már több helyszínen is élesben bizonyított: járt már a gízai piramisoknál, elhagyatott osztrák erőműben és Pittsburgh szennyvízcsatornáiban is. A CMU biorobotika laboratóriuma egy évtizede kezdett el a projekten dolgozni, két évvel később pedig elő is álltak egy tesztelésre alkalmas verzióval. A robot kereskedelmi célú alkalmazását különböző vállalatok egy kis csoportja tesztelhette, emberek számára megközelíthetetlen helyeken. Ezzel párhuzamosan a projekt ugródeszkát jelentett a CMU számára ahhoz, hogy többet és alaposabban foglalkozhassanak a robotikával.

Kép forrása: CMU

Az újabb fejlesztések eredményeként többek között olyan érzékelők kerültek a kigyóba, amelyekkel önállóan képes annak meghatározására, hogy milyen szorosan kell kapaszkodnia, hogy le ne essen felfelé kapaszkodás közben. Ezzel párhuzamosan a fejlesztők a moduláris dizájn felé fordultak, így a könnyedén rögzíthető/leválasztható részekkel a robot hossza is bármikor megváltoztatható.

A pókra emlékeztető “kígyó szörny”

A TechCrunch csapata ellátogatott a pittsburgh-i laborba, ahol a kígyó egy továbbfejlesztett verziójával találkozhattak. A többlábú, kúszás helyett járással helyet változtató robot testében jutott hely akkumulátornak és egyéb plusz alkatrészeknek is. A kígyóhoz hasonlóan ennél a robotnál is a természetből inspirálódtak a tervezők, így a lábak például képesek alkalmazkodni a talaj adottságaihoz. A robotika számtalan területen halad előre öles léptekkel, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy milyen fordulatokat vesz, és hogy befolyásolja a fejlődése a mindennapokat akár az otthonokban, akár a munkahelyeken.

 


Megosztás: