Megosztás:

Mi kellett, hogy hazagyere? sorozatunkban sokat beszélgetünk olyanokkal, akik néhány külföldön töltött év után a hazatérés mellett döntöttek. Teljesen egyértelmű, hogy egy-egy ilyen beszélgetés elején előkerül a kiutazás kérdése és az is, hogy mi volt az elsődleges motiváció akkor. Általánosságban elmondható, hogy a szokásos válaszok mindegyike elhangzott már, így természetesen  bérezés terén tapasztalható különbségek is. Van aki csupán a magasabb fizetésre koncentrál, így azonban könnyen megfeledkezhet arról, hogy máshol az önfenntartás is több pénzébe kerül majd. Azok pedig, akiknek nem nagyon akaródzik elindulni, előszeretettel hangoztatják, hogy  “máshol sem lesz jobb, a munka mindenhol, csak munka”.

Menni vagy maradni?

A mai napig éles a törés az itthon semmire sem lehet jutni és a külföldön sem tökéletes az élet táborok között, a legtöbben pedig az arany középutat keresik a menni/maradni kérdésben is. Pedig ha valamit, akkor ezt a két dolgot meglehetősen nehéz egyszerre megoldani. Bármi legyen is a motiváció, akár mennénk, akár maradnánk, érdemes alaposan megnézni nem csak a bevételi, hanem a kiadási oldalt is. Ehhez remek kiindulási alap lehet a numbeo.com indexe.

Költségek a nagyvilágban

Az itt található adatok New York city-t veszik kiindulási alapnak, vagyis nem konkrét költségeket találhatunk itt, hanem arra vonatkozó információkat, hogy hozzá képes mennyivel drágább/olcsóbb az élet valahol. A numbeo adatai szerint az alapul vett New York-ban egy ember havi költsége (ami nem tartalmazza a lakásbérletet) több mint 285ezer forintnak megfelelő dollár. A lenti ábrára innen válogattuk ki azokat a városokat, amelyek a legjellemzőbb célpontjai a kivándorlásnak – mi viszont az index azon adatait használtuk, amiben már a lakhatás költségeivel is számolnak: 

 

 
Mennyi az annyi?

Az IT szektor fizetései a fentiek ellenére bizony sokakat elvakítanak – jó motivációt jelenthetnek, de csak akkor, ha a helyükön kezeljük ezeket az információkat. A lenti ábrákon bemutatjuk a Computerworld adatait az amerikai, illetve a Hays adatait a hazai fizetésekről.  A Computerworld szélesebb körben gyűjtött adatokat, és nem csupán a fejlesztőkre koncentrált, míg a Hays esetén az itthonról származó információk jellemzően rájuk vonatkoznak – ezt a listát mutatjuk először:

Forrás: HAYS

A táblázatban szereplő összegek bruttó bérek, teljes munkaidős pozíciókra vonatkoztatva. Látható, hogy a legalacsonyabb fizetést junior tesztelők kapják (330 000 forintot), míg a legmagasabb fizetés (1 450 000 forint) a vezető fejlesztők esetén realizálható. Ezzel szemben a Compterworld számai – ahogy azt már említettük is – több területet érintenek, az ő listájuk eleve három kategóriába rendezve érhető el eredetiben. A senior IT menedzsment, a középszintű IT menedzsment, valamint az egyéb IT személyzet fizetései találhatók meg benne, éves szinten, az elérhető bónuszokkal kiegészítve. Ezekből válogattunk néhányat a lenti ábrára, a három kategória adatai külön füleken találhatók: 

 

 
Jó irányok

A bérek között tehát jól látható a különbség, ugyanakkor az is látszik, hogy már Magyarországon is jó irányba tartanak ezek az értékek. Ezt amúgy sok olyan cégvezető is megerősíti, akik főleg külföldi megbízásokat teljesítenek. Ők úgy látják, hogy a kinti cégeknek addig éri meg idehozni a munkákat, amíg az ottani bérek 70%-ában maximalizálódik az itteni költségük. Ha ezt meghaladnák az itthoni bérek, akkor a külföldi megrendelők költségei is olyan mértékben növekednének, hogy már nem igazán lenne számukra gazdaságos a Magyarországon lévő, jól képzett munkaerő bevonása.

Emellett itthon a sokat emlegetett szakemberhiány is fontos szempont, gyakorlatilag a jelentkezők diktálják az árakat – a fenti szabályt a 70%-kal kapcsolatban viszont nekik is érdemes figyelembe venniük a bértárgyalásaik során. Ha valaki alapvetően itthon szeretne maradni, akkor az IT szektorban jó szakemberként szinte biztos, hogy jobban jár ezzel a döntéssel, figyelembe véve a korábban már emlegetett különbséget a cost of living terén.

Hasznosnak találtad ez a cikket? Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is


Megosztás: